A „méhszájseb” kifejezés a köznyelvben elterjedt gyűjtőneve a méhszájon található elváltozásoknak.
Az orvosi nevén ectropium-nak elváltozás lényege, hogy a méhnyak csatornáját borító hengerhám és a laphám határa, ami általában a nyakcsatorna nyílásánál található, a felszín irányába húzódik, vagyis a hengerhám a méhszáj felszínére terjed. Tehát a méhszájat továbbra is borítja nyálkahártya, csak ebben az esetben nem laphám, hanem hengerhám.
Az ectropium nagyon gyakori fiatal korban, fogamzásgátló szedése mellett, visszatérő hüvelyfertőzések következtében és terhességben.
Amennyiben az ectropium nem okoz panaszt, nem szükséges kezelni, tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot és még csak kórosnak sem igazán mondható, hiszen igen gyakori a fiatalok között. Ezen kívül az elváltozás hosszú idő alatt, de spontán is rendeződhet.
Amennyiben az elváltozás kiterjedt, panaszokat okoz, illetőleg krónikusan visszatérő hüvelyfertőzések mellett észleljük, szükséges a kezelése.
A kezelés alapelve, hogy a hengerhámot roncsoljuk vagy eltávolítjuk.
A beavatkozás során CO2 lézer segítségével elpárologtatjuk a hámfelszínt. A lézeres vaporizáció előnye, hogy gyors, ambuláns keretek között is elvégezhető eljárás, ami kevés kellemetlenséggel jár.
Hátránya, hogy szövettani vizsgálat nem készül a roncsolt szövetből, ugyanakkor ilyen beavatkozást mindig cytológiai vizsgálat előz meg.
